Spanom hasznos volt a tegnapi! Hallgassatok a gyerekre, csatoljátok vissza a dákót a helyére!
Tegnap este hazaértem, Ő persze lépett is le, mert mérne. Én megkérdeztem, hogy nem akar e maradni. Nem akart. És még vissza is kérdez, hogy miért akarna? Aha.
Aztán gondoltam kipróbálom, ki mit kamuzik. Persze csak hebegett meg habogott meg hajtotta a faszságokat. Valahol meg kellene értenem. De nem teszem, engem se ért a kutya se. Vagy ért, csak szarik bele.
Volt kis sarokba szorítós megcsókolós kérdezgetős, hogy mit is érez. Érzett nem is kicsit. És nem azt amit hajkurászott. Persze aztán fogta magát és lelépett.
Csak épp tudom, hogy mi járt a fejében egész este. És az nem az volt, hogy ez a köcsög beszorított a sarokba. Mekkora bunkó ez.
Egész más… de kit érdekel nem?
